/Jasmine szemszögéből/
Elballagtunk, Vége a sulinak és jön a nyári szünet. Ez fantasztikus. Holnap tánc edzés Vanessa-val. Kíváncsi vagyok, hogy mi újat fogunk tanulni, hisz mindig van valami új. Már úgy várom! A telefonom csörögni kezdett. Vanessa volt az, úgyhogy felvettem.
- Szia Van. - szóltam bele.
- Szia Jas, nem lenne kedved ma elmenni sétálni egyet? Persze, ha ráérsz, hisz holnap úgy is találkozunk táncon.
- De, persze, hogy lenne kedvem. Elkészülök, és becsöngetek hozzátok. Az jó?
- Igen, persze. Várlak Szia. - ezzel letette.
Gyorsan felkaptam magamra valami normális ruhát, és indultam is. Oda értem Van-ékhoz. Becsöngettem. Van kijött és indultunk is. A parkban sétáltunk és élveztük a jó időt. Vettünk vattacukrot, leültünk egy padra és majszolgatni kezdtük. Közben sokmindenről beszélgettünk. Nem egy suliba fogunk járni, így megbeszéltük, hogy attól függetlenűl gyakran kell találkoznunk még a tánc órákon kívűl is. Beesteledett, szóval elindultunk haza. Otthon megvacsoráztunk Majd még beszélgettünk egymással facebook-on, de aztán mindkettőnk nagyon álmos lett, ezért elköszöntünk egymástól. Holnap úgyis találkozunk.
/másnap/
Reggel korán keltem. Már vártam, hogy mi lesz edzésen. Vanessa is korán kelt, mert írt egy SMS-t, hogy menjünk el vásárolni edzés elött, mivel unatkozni fog még mire elkezdődik az edzés. Válaszoltam neki, hogy rendben, de elötte ettem és rendbe hoztam magam. Mikor már teljesen kész voltam megcsörgettem, hogy indulok, legyen ott a plázában a szökőkútnál. Elindultam. 20 percbe telt míg odaértem. Vanessa már ott volt, mert őt a szülei oda vitték kocsival. Vásároltunk pár göncöt, aztán leültünk a Meki-be enni, majd elindultunk haza felé összeszedni az edzésre a holminkat. Már ott voltunk táncon. Az edzés elképesztő volt, és az új koreográfia gyönyörű. Edzés végén a tanár magához hívott minket.
- Lányok, van számotokra egy ajánlatom. - mondta Bryan, az edzőnk.
- És mi lenne az? - kérdeztem, és figyeltük tágra nyílt szemekkel.
- Tudjátok, ti jobb táncosok vagytok mint a többiek, és van egy barátom Max. Neki is van egy tánciskolája, ahova profi táncosok járnak. És mit szólnátok hozzá, ha ezentúl ő tanítana titeket? Mert itt a tehetségetek el pazarolódik, ott akár még híres táncosokká is válhatnátok. - mondta.
- Őőőő. Oké. Ez mind szép és jó. De hol van ez a tánciskola? - kérdezte Vanessa.
- Londonban. - mondta Bryan, és száját félrehúzta.
- Hogy hol? - kérdeztem rá, mint aki nem hallotta volna az elöbb. - Londod nem a szomszédban van. És mégis hol laknánk, honnan lenne pénzünk megélni? És a legfontosabb mi van, ha a szüleink nem engednek el?
- Max nyújtana nektek szállást, és minden hétre adna pénzt, A szüleitekkel szívesen megbeszéli a dolgot, ha gondoljátok.
- Én benne vagyok. - mondtam boldogan.
- Hát, nem is tudom Jas.. - mondta Van. - Nem tartom jó ötletnek.
- De Van, az volt az álmunk, hogy híres táncosok legyünk, és most valóra válthatnánk.
- Igen tudom, de London messze van. - tiltakozott még mindig.
- Hát jólvan Van.. De én akkor is megyek.. Bryan, kérlek hívd fel Max-et, hogy beszéljen a szüleimmel.
- Jó.. Igazad van. Belemegyek. - mondta végül Van.
Bryan felhívta Max-et. Addig én és Vanessa elindultunk hazafelé. Mind ketten haza értünk és facebook-on megbeszéltük, hogy mit szóltak a szüleink.
- Na elengednek? - kérdeztem.
- Háát... IGEEEEEN!! - mondta. - És téged??
- Igen, engem is.
- Szuper. Várj Bryan hív.
- Oké, majd mondd el mit akart.
/20 perc múlva/
- Azt mondta, hogy holnap 2kor indul a gép Londonba. És, hogy legyünk ott. Londonban a repülőtéren majd Max fog várni minket egy táblával, hogy felismerjük. stb..
- Holnap?! Akkor össze kell pakolnom. Megyek. Szia. - elköszöntem és neki álltam pakolni.
/1 órával késöbb/
Lefeküdtem aludni, de nem nagyon jött álom a szememre, izgultam, hogy milyen lesz London. Reméltem, hogy jó hely lesz, és hogy a szállásunk is szép lesz. Nem kell puccosnak lennie, de meglehessen benn élni. És ezen gondolatok közben elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése