Halii. Azt mondtátok páran, hogy ne töröljem a blogot, mert, hogy olvasnátok. Akkor megkérhetlek arra, hogy komizzatok pár részhez, mert úgy több kedvem van folytatni. ;) előre is köszönöm, ha komiztok.. ha nem akkor meg hát törlöm, mert úg yolyan érzés fog el, hogy senki nem olvassa...

Szereplők! :)

Csak hogy így képzeljétek el őket! :) Csak a legfontosabb szereplőkröl raktam képet. A többit úgy képzeljétek el, ahogy akarjátok :)

Jasmine :) a történetben 14 éves.

Vanessa :) a történetben 14 éves.

Zayn :) a történetben 18 éves.

Niall :) a történetben 17 éves.

Louis :) a történetben 19 éves.

Harry :) a történetben 17 éves.

Liam :) a történetben 17 éves. 

Danielle :) a történetben 23 éves.

Eleanor :) a történetben 19 éves.

Cher :) a történetben 18 éves.

Cara :) (ő is benne lesz) a történetben 18 éves. 

Carig :) a történetben 20 éves.

Perrie :) (majd ő is benne lesz.) a történetben 18 éves. 

tizenhatodik rész.

*Harry szemszöge*

Danielle és Lou kiment a szobámból miután elküldtem őket, hogy egyedül szeretnék maradni. Ám pár perc múlva ismét kopogott valaki. Jasmine volt az. Az elöbb még egyedül akartam lenni, de amikor meghallottam Jasmine hangját akkor már vágytam a társaságára ezért beengedtem. Ahogy beszélt hozzám éreztem, hogy megnyugtad. Majd amikor felhozta, hogy utazzunk el ketten sokkal viámabb lettem. Még fájt amit Cher tett, de Jasmine-nek sikerült felvidítania ezzel. A srácoknak elmondtuk, hogy mit tervezünk mikor Zayn kicsit mérges lett, de Jas mondta neki, hogy nem kell aggódnia. Majd elindultunk hogy össze pakoljuk Jas ruháit. Borzasztó jó érzés vele kettesben lenni. Eddig ezt még nem is tapasztaltam. Lehet, hogy tetszik nekem. Végtére is nem egy csúnya lány.

- Szerinted minden ruhám vigyem? - kérdezte.
- Hát, ott most milyen idő van?
- Augusztus van, tehát gondolom meleg van ott is, bár az is lehet, hogy esik az eső. Nem tudom általában változó az időjárás, szóval viszek ezt is meg azt is. - döntötte el magának.
- Ahogy gondolod. - mondtam.
- Segítenél Harold vagy csak nézel? - vonta fel a szemöldökét.
- Öhm..ja igen..persze. - és immár együtt pakoltunk.

Kész voltunk a pakolással. Jasmine felhívta Max-et, hogy egy hétig max két hétig nem tud maj menni edzésre. Max beleegyezett és már minden meg volt. Ekkor haza mentünk. Vagy is hozzánk.

*Zayn szemszöge*

Jasmine és Harry egy hétig ketten rohadt távol tőlem. Nem tetszik ez nekem. Próbálok bízni mint kettőben, de vannak kételyeim is. Jasmine a mindenem, és láttam, hogy Harry sem barátként néz rá. Harry nem rossz pasi, szóval...Áááá nem töröm magam ezen. Jasmine engem szeret, ha nem engem szeretne nem velem lenne. Ekkor kinyitódott az ajtó.

- Mekérkeztünk. - kiáltott Jas.
- Halljuk. - orított nekik vissza Niall és evett tovább.
- Jesszus ti hány hónapra mentek? Minek két bőrönd te lány? - kérdezte Lou.
- Kedves Louis, nekem szügségem van kettő darab böröndre, hogy beleférjenek a ruhám egy hétre.
- Hát te tudod. És a jegyeket lefoglaltátok már?
- Ó francba. - csapott homlokára. - Azt nem. Na de majd most. Harry foglalnál te jegyet?
- Persze, egy pillanat és itt is vagyok. - ezzel Harold felment a szobájába.
- Jas, sétálunk egyet? - kérdeztem.
- Persze. Átöltözzek vagy maradhatok így?
- Maradhatsz.

/Séta közben/

- Öhm Zayn, kérdezhetek valamit?
- Őőőő..igen. Mi lenne az?
- Nos mivel neked olyan tökéletes hajad van...Eltudnál vinni engem egy fodrászhoz, aki megcsinálja normálisan a hajam? Vagy nem is muszáj, hogy fodrász legyen, csak értsen a hajakhoz valamennyire.
- Hát igen, mint látod nekem csodálatos a hajam és persze, hogy elviszlek. Ismerek egy nagyon fantasztikus embert aki megcsinálná a hajad. Mikor szeretnéd?
- Hát mikor jó nek?
- Várj csak felhívom. - ezzel tárcsázni keztem a számot. - Szia Zayn vagyok. Mondd csak otthon vagy? Ó az nagyszerű és beugorhatnék a barátnőmmel. Valamit változtatni akar a haján. Rendben, akkor ott leszünk. Puszi. - tettem le a telefont. - Mehetünk.
- Most?
- Igen.
- Hát oké.

/20 perc múlva/

- Megérkeztünk hercegnőm! - jelentettem ki miközben megnyomtam a csengőt.
- Ó sziasztok gyertek beljeb. - jött ki Lou.
- Zayn te Lou Tisdale-hoz hoztál engem? Jesszusom. - ájult el majdnem.
- Na Jasmine milyen hajat szeretnél?
- Hát nem is tudom, legyen benne valami szín. De tudod mit rádbízom.
- Oké akkor csináljátok, én addig megkeresem Tom-ot és elbeszélgetünk. - majd ott hagytam őket és Tom keresésére indultam, de nem találtam sehol.

tizenötödik rész.

*Harry szemszöge*

Cher-ék beléptek a házba. A tekintete szomorúságot tükrözött a másik három lányé peddig idegességet. Már nyitottam volna a szám amikor Danielle "megszólalt" (inkább ordított.)

- Mindenki azonnal leül a kanapéra és nem kérdez - kelt ki magából Danielle. - Cher te itt maradsz mellettem. - parancsolt rá. Cher nagyon félt tőle. - Nos.. tudnotok kell, hogy a múlt éjjel bulizni voltunk.. A fontost elmondja Cher Harry-nek.. De mindenki itt marad senki nem megy sehová. - közölte a mondani valóját és leült közénk. Cher rámnézet, immár megbánó tekintettel.
- Tartozom egy vallomással - kezdett bele - Harry, az éjjel sokat ittam és megláttam egy fiút, Carig-et, akivel telfon számot cseréltünk majd a pulthoz mentünk inni. A többire nem emlékszem, de a lányok azt mondták, hogy táncoltunk és én dörgölőztem hozzá, majd smároltunk is. Harry én úgy sajnálom, tudod, hogy soha nem tettem volna ilyet veled. - már elcsukló hangon mondta..
- Nem tettél volna ilyet? Hát mégis megtetted Cher.. Az, hogy sokat ittál nem kifogás. Eridj a kis Carig-edhez.. vagy hogy a fenébe is hívják, és soha többé nem akarlak látni. - már majdnem sírtam, de visszafojtottam. Amint végeztem a mondanivalómmal felrohantam a szobámba.

*Cher szemszöge*

- Harry én nem akartam tényleg - zokogtam. Harry közben a szobájába rohant. Láttam, hogy mennyire fáj neki, amit tettem.
- Gratulálok.. Ezt nem néztem volna ki belőled. - förmedt rám Louis. Ugyanazt a gyűlöletet éreztem a tekintetében, mint Danielle-ében.

Louis és Danielle felmentek Harry-hez. A többiek is gyilkos pillantásokat szórtak felém, szóval én úgy döntöttem elmegyek.

- Öhm.. figyeljetek.. tudom, hogy mindenki gyűlöl azért amit tettem...szóval én haza megyek a családomhoz holnap. Sziasztok.
- Nem akarjátok megoldani? - kérdezte Niall.
- Félek, hogy megint fájdalmat okozok neki és nem akarok. Ez így jobb. Neki is felkell dolgoznia és ha mindennap lát nem fog menni neki.
- Hát jó.. Szia. - mondták egyszerre.

Nem erre számítottam, de teljesen megértem őket. Haza mentem és összepakoltam a cuccaim, foglaltam egy repülőjegyet. Majd lefeküdtem aludni. Lassan álomba sírtam magam.

*Jasmine szemszöge*

Sajnáltam Cher-t, de Harry-nek igaza volt valamilyen szinten. Lou és Danie lejöttek Harry szobájából.

- Na? - kérdezte Zayn.
- Sír.. nagyon. - mondta Lou.
- Felmegyek hozzá. - mondtam és kimásztam Zayn öléből.

Bekopogtam Harryhez.

- Ki az? - kérdezte hüppögve.
- Én vagyok az Jasmine. Bemehetek?
- Persze.

Bementem és láttam Harry-t ahogy zokog a sarokban ülve térdét felhúzva és a fejét fogja. Borzasztó volt. Majdnem én is sírtam. Oda mentem mellé, és átöleltem.

- Harry, ha gondolod, akkor elutazhatunk egy kis időre, hogy ki tudd tisztítani a fejed.
- És hova?
- Hát már úgy is meg akartam látogatni a családom, és úgy gondoltam, hogy akkor velem jöhetnél Magyarországra.
- Komolyan megtennéd értem?
- Harold! Te vagy az egyik legjobb barátom, és nem szeretnélek így látni. Ott kitisztulna a fejed.
- Köszönöm Jasmine. - ekkor már egy kis mosoly került arcára. - Imádlak.
- Én is téged. Na gyere menjünk most már le. - húztam fel.

Lementünk a többiekhez és amint meglátták, hogy Harry mosolyog mindenki boldogabb lett.

- Mit csináltál vele? - kérdezte Liam.
- Felajánlottam neki valamit. - közöltem büszkén.
- Mégis mit? - kérdezte Zayn.
- Hát holnapután meglátogatom a családom, és elvinném Harry-t magammal, hogy kitisztítsa a fejét.
- Magyarországra? - jött a kérdés Danielle-től.
- Igen.
- Szép és engem itt hagysz? - háborodott fel Zayn.
- Drága Zayn, Harry-t muszáj magammal vinnem. Amúgyis ti stúdióztok, Harry alapból nem tudna ebben az állapotban és az ő részeiből már nincs sok felvenni való. Csak egy hétre megyünk nem lesz sok. Minden este skype-olhatunk.
- Na jó.. Igazad van. Gyere ide. - tárta szét a karját, mire én beleugrottam az ölébe. - Jesszus. - sziszent fel.
- Öhm. Jasmine.. Elmegyünk, hogy összepakoljuk a ruháid? És akkor ma itt aludnál meg holnap is. És úgy könnyebben tudunk inulni. - mondta Harry.
- Persze Harry. Menjünk. - mondtam, megpusziltam Zayn-t és kimentünk Harry-vel a kocsihoz.

Nem új rész.

Aki olvassa ezt a blogot, azt megkérném, hogy like-olja nekem ezt az oldalt: http://www.facebook.com/pages/Youve-got-that-one-thing/174699882629441
Itt idézeteket és képeket találsz, és ha már like-oltad az oldalt, akkor a bejegyzéseket is like-old a képekkel együtt. Minnél többen osszátok, mert jó lenne, ha sok like-oló volna. :) Előre is köszönöm azoknak akik megteszik! 

tizennegyedik fejezet.

*Danielle szemszöge*

Mikor felkeltem, még mindig borzasztó mérges voltam Cher-re. A legeslegjobb barátomnak a szívét fogja összetörni, és ez egy bocsánattal még korántsem lesz megoldva. Ma elfogom rángatni a lányokat a fiúkhoz, és kényszeríteni fogom Cher-t, hogy vallja be Harry-nek az igazat. Kimentem a konyhába készíteni magamnak reggelit. Persze, hogy az a személy volt ott, akivel a legkevésbé akartam kettesben lenni.

- Jó reggelt! - köszönt rám, mosolyogva..
- Viszont.. - az én hangomon semmi barátságosat nem lehetett vélni.

Innentől kezdve próbáltam nem tudomást venni róla és csináltam magamnak tükörtojást. Öntöttem magamnak egy csésze kávét. Leültem a pulthoz elfogyasztottam, és visszamentem a szobába. Cher-re egyáltalán nem néztem rá, de éreztem, hogy nem tudja miért viselkedek vele így. Kikiabáltam neki a szobából, hogy jöjjön be, mert beszédem van vele.

- Figyelj Danielle, nem tudom mi volt este és, hogy miért haragszol rám, de szeretném megtudni, hogy mi rosszat tettem neked. - mondta halál őszintén.
- Mi az utolsó emléked?
- Az hogy odamentem egy sráchoz..azt hiszem Carig-nek hívják, telefonszámot cseréltünk, mert barátságot akar velem kötni. Aztán ittunk egy kicsit. Ennyi.
- Telefonszámot is cseréltetek?! - néztem meglepődve. Erről eddig egyikünk sem tudott. - Nos utánna dörgölőztetek egymáshoz, majd smároltatok, és nekünk kellett kirángatni a helyről. Cher..én szerettelek téged, de most már nem tudom. Tudod Harry a legjobb barátom, mindennél fontosabb és megcsaltad őt. Ma mindannyian elmegyünk és elöttünk fogod neki bevallani mit tettél. ELÖTTÜNK - ismételtem meg az elöttünk szót.
- Mi ez most komoly? - nézett rám kikerekedett szemekkel. - Soha nem bántanám meg Harry-t, szeretem őt.
- Barátilag vagy szerelmileg? Ha valakibe szerelmesek vagyunk nem csajluk meg Cher. - itt már szinte kiabáltam.

El és Van is felkeltek reggeliztek közben elmondtam nekik, hogy ma mit fogunk csinálni. Beleegyeztek és ők is kiváncsian várták, hogy Cher hogy vallja be Harry-nek, hogy megcsalta.

*Liam szemszöge*

- Jólvan Danielle. Várunk titeket. Igen Harry is itthon van. Csak Zayn nincs itt. Nem Jasmine sincs itt. Nem tudom mikor érkeznek meg. Igen megmondom a fiúknak, hogy ne menjenek sehova. Rendben felhívom Zayn-t, hogy igyekezzenek. Én is szeretlek. - tettem le a telefont. - SRÁCOOOK!! - ordítottam el magam mire mind a hárman elöttem álltak. Danielle, Elanor, Vanessa és Cher hamarosan átjönnek. Tegyetek valami féle rendet mert az esti bulizás, amit hárman csaptatok eléggé felforgatta a házat.
- Igen is kapitány - mondta Lou mire mind a hárman tiszetelegni kezdtek és neki láttak a munkához.
- Ez a beszéd, addig felhívom Zayn-t. - bólintottak, és bementem a szobámba. - Szia Zayn, hol vagytok? Ó az tökéletes, de próbáljatok igyekezni, mert Danielle-ék jönnek és azt parancsolta, hogy nektek is itt kell lennetek. Nem Zayn nem tudom mit akar, de fontos. Jó siessetek. Szia. - ez is el van intézve.

*Jasmine szemszöge*

- Mit akart Liam? 

- Danielle valami fontosat akar, és azt óhajtja, hogy mi is legyünk ott, szóval bele kell taposnom.
- De csak óvatosan!

Ezzel gyorsabban mentünk, alig 10 percbe telt mire odaértünk. Mikor beléptünk a házba a rendetlenségtől semmit nem láttunk.

- Itt mégis mi a fene történt? - kérdezte Zayn.
- A fiúk hármas bulit csakptak. - válaszolt Liam.
- Hármast? Hármas "bulitól" nem lesz ilyen káosz. - mondtam.
- Fiúk gyertek ide. - szólt Liam a fiúknak. - Nos kedves Jasmine ők itt Louis Tomlinson, Niall Horan és Harry Styles.
- Ismerem őket.
- Ha ismernéd őket nem lepődtél volna meg, hogy képesek hárman ezt csinálni.
- Jól van te kis mókamester. - ütöttem bele a vállába. - Segíthetnénk nekik. Nézzetek Niall-re hogy szenved és minden kaja maradékot csak úgy bekap. - röhögtem el a végét.
- ÚRISTEN NIALL AZT BE NE MERÉSZELD KAPNI - ordított rá Zayn miközben Niall-höz rohant. A kis manó épp egy penészes pizza szeletet akart befalni.

- De Zayn ez egy Pizza! Látod? Ezt nem lehet kidobni.
- Az istenszerelmére Niall az egy PENÉSZES pizza ismétlem PENÉSZES.

Liammel csak röhögtünk rajtuk. Ekkor betoppantak Danielle-ék. Eleanor, Vanessa és Danielle iegesek míg Cher szomorú volt. Mi a fészkesfene történhetett velük az éjjel?! 

tizenharmadik rész.

*Zayn szemszöge*

Reggel ott feküdt mellettem Jasmine. Olyan édes volt, ahogy aludt. Úgy gondoltam meglepem egy reggelivel. Kimásztam az ágyból, hogy semmi kép ne vegyen észre. A hűtőhöz mentem. Csináltam neki kakaót tejszínhabbal és csokireszelékkel a tetején. Amikor egyszer nálunk aludtak a lányok, akkor ezt itták szóval tudtam, hogy ez tetszeni fog neki. A kakaója mellé lekváros kenyeret kapott. Úgytudom szereti. Elindultam az imént elkészített reggelivel vissza a szobába. Még nem kelt fel, szóval örültem neki. Letettem a tálcát az ágy mellé. Odabújtam mellé és ébresztgetni keztem.

- Kicsim. Ébresztő!
- Hmm.. Jó reggelt. - szólalt meg elég kómás hangon, amin nekem mosolyognom kellett. Kócós hajához ez a hang nagyon illett.
- Mit mosolyogsz?
- Aranyos vagy reggel.
- Az vagyok. - bökött oldalba. - Amúgy hány óra?
- 11, de csukd be a szemed kapsz tőlem valamit.
- Már megint Zayn? Ne már. - nevetett.
- Csukd be a szemed!
- Jólvan. - és becsukta a szemét. Gyorsan felkaptam a tálcát.
- Kinyithatod.
- Ó Zayn.. ezt nekem készítetted?
- Hát igazából a szomszéd lakosztályban van egy néni.. csak elötte megakartam tőled kérdezni, hogy szerinted tetszeni fog-e neki.
- Szerintem borzasztóan fog neki örülni.
- Akkor jó. - ezzel leültem Jas mellé az ágyba és az ölébe nyomtam a tálcát.
- Nahát.. Ennyire öregnek nézel? - húzta fel szemöldökét. - Mellesleg dícséretre méltó, hogy megjegyezted a kakót. - mosolygott rám.
- Én már csak ilyen dícséretre méltó úriember vagyok.
- Ja.. hát hogyne.

Megreggeliztünk. Azután felöltöztünk és elindultunk hazafelé. Vagy is inkább hozzánk.