tizenötödik rész.

*Harry szemszöge*

Cher-ék beléptek a házba. A tekintete szomorúságot tükrözött a másik három lányé peddig idegességet. Már nyitottam volna a szám amikor Danielle "megszólalt" (inkább ordított.)

- Mindenki azonnal leül a kanapéra és nem kérdez - kelt ki magából Danielle. - Cher te itt maradsz mellettem. - parancsolt rá. Cher nagyon félt tőle. - Nos.. tudnotok kell, hogy a múlt éjjel bulizni voltunk.. A fontost elmondja Cher Harry-nek.. De mindenki itt marad senki nem megy sehová. - közölte a mondani valóját és leült közénk. Cher rámnézet, immár megbánó tekintettel.
- Tartozom egy vallomással - kezdett bele - Harry, az éjjel sokat ittam és megláttam egy fiút, Carig-et, akivel telfon számot cseréltünk majd a pulthoz mentünk inni. A többire nem emlékszem, de a lányok azt mondták, hogy táncoltunk és én dörgölőztem hozzá, majd smároltunk is. Harry én úgy sajnálom, tudod, hogy soha nem tettem volna ilyet veled. - már elcsukló hangon mondta..
- Nem tettél volna ilyet? Hát mégis megtetted Cher.. Az, hogy sokat ittál nem kifogás. Eridj a kis Carig-edhez.. vagy hogy a fenébe is hívják, és soha többé nem akarlak látni. - már majdnem sírtam, de visszafojtottam. Amint végeztem a mondanivalómmal felrohantam a szobámba.

*Cher szemszöge*

- Harry én nem akartam tényleg - zokogtam. Harry közben a szobájába rohant. Láttam, hogy mennyire fáj neki, amit tettem.
- Gratulálok.. Ezt nem néztem volna ki belőled. - förmedt rám Louis. Ugyanazt a gyűlöletet éreztem a tekintetében, mint Danielle-ében.

Louis és Danielle felmentek Harry-hez. A többiek is gyilkos pillantásokat szórtak felém, szóval én úgy döntöttem elmegyek.

- Öhm.. figyeljetek.. tudom, hogy mindenki gyűlöl azért amit tettem...szóval én haza megyek a családomhoz holnap. Sziasztok.
- Nem akarjátok megoldani? - kérdezte Niall.
- Félek, hogy megint fájdalmat okozok neki és nem akarok. Ez így jobb. Neki is felkell dolgoznia és ha mindennap lát nem fog menni neki.
- Hát jó.. Szia. - mondták egyszerre.

Nem erre számítottam, de teljesen megértem őket. Haza mentem és összepakoltam a cuccaim, foglaltam egy repülőjegyet. Majd lefeküdtem aludni. Lassan álomba sírtam magam.

*Jasmine szemszöge*

Sajnáltam Cher-t, de Harry-nek igaza volt valamilyen szinten. Lou és Danie lejöttek Harry szobájából.

- Na? - kérdezte Zayn.
- Sír.. nagyon. - mondta Lou.
- Felmegyek hozzá. - mondtam és kimásztam Zayn öléből.

Bekopogtam Harryhez.

- Ki az? - kérdezte hüppögve.
- Én vagyok az Jasmine. Bemehetek?
- Persze.

Bementem és láttam Harry-t ahogy zokog a sarokban ülve térdét felhúzva és a fejét fogja. Borzasztó volt. Majdnem én is sírtam. Oda mentem mellé, és átöleltem.

- Harry, ha gondolod, akkor elutazhatunk egy kis időre, hogy ki tudd tisztítani a fejed.
- És hova?
- Hát már úgy is meg akartam látogatni a családom, és úgy gondoltam, hogy akkor velem jöhetnél Magyarországra.
- Komolyan megtennéd értem?
- Harold! Te vagy az egyik legjobb barátom, és nem szeretnélek így látni. Ott kitisztulna a fejed.
- Köszönöm Jasmine. - ekkor már egy kis mosoly került arcára. - Imádlak.
- Én is téged. Na gyere menjünk most már le. - húztam fel.

Lementünk a többiekhez és amint meglátták, hogy Harry mosolyog mindenki boldogabb lett.

- Mit csináltál vele? - kérdezte Liam.
- Felajánlottam neki valamit. - közöltem büszkén.
- Mégis mit? - kérdezte Zayn.
- Hát holnapután meglátogatom a családom, és elvinném Harry-t magammal, hogy kitisztítsa a fejét.
- Magyarországra? - jött a kérdés Danielle-től.
- Igen.
- Szép és engem itt hagysz? - háborodott fel Zayn.
- Drága Zayn, Harry-t muszáj magammal vinnem. Amúgyis ti stúdióztok, Harry alapból nem tudna ebben az állapotban és az ő részeiből már nincs sok felvenni való. Csak egy hétre megyünk nem lesz sok. Minden este skype-olhatunk.
- Na jó.. Igazad van. Gyere ide. - tárta szét a karját, mire én beleugrottam az ölébe. - Jesszus. - sziszent fel.
- Öhm. Jasmine.. Elmegyünk, hogy összepakoljuk a ruháid? És akkor ma itt aludnál meg holnap is. És úgy könnyebben tudunk inulni. - mondta Harry.
- Persze Harry. Menjünk. - mondtam, megpusziltam Zayn-t és kimentünk Harry-vel a kocsihoz.